Leveles kel, quinoa

Vasárnap kint voltunk a kertben, hogy előkészítsük az ültetnivalóknak a helyet, de persze inkább csak rendrakás volt, favágás, tüzelés. Meg mielőtt kiszedtem a tavaly ültetett leveles kelt meg a brokkolit, még azért leszedtem róla, amit lehetett.
Ma megint ment a vekengés, hogy mit együnk ebédre. Merthogy kinek a kell a leveles kel. Mondjuk nekem igen, de például apukám annyira nem örült a kilátásoknak. Mondtam neki, hogy szerintem ki tudok olyat találni, amit szívesen megeszik, csak ne nézzen oda, miből van.
Amíg csináltam és ettük a jó kis lepényeket, eszembe se jutott, hogy már tart a húsvét előtti böjt, és hogy ez az étel is böjtinek számít. Még aztán azon kezdtem el gondolkodni, hogy halló, szerintem a tojást nem engedik böjtkor. Mivel érintettség híján nem szoktam üzemszerűen ezzel foglalkozni, gyanús volt az egész, szóval inkább kicsit kutakodtam.
Tehát csak a 11. századig volt ez a hardcore böjt, amikor a hús mellett a tojás és a tejtermékek is tiltottak voltak, aztán megenyhültek az egyházak.
A nagyböjt (latinul Quadragesima, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt) a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés kiengesztelődés és lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám (Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában; 40 napig tartott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot; Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, a város lakói  aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.)A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak (mivel minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe), ezért a böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban. A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.A nagyböjt kezdetét megelőző háromhetes időszak a böjtelő, vasárnapjainak neve (húsvéttól számított hozzávetőleges távolságukról): hetvened, hatvanad és ötvened vasárnapja.A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá. A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. A lila a 13. század óta számít a bűnbánat színének.A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer, naplemente után. Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét szem búzaszemet ettek.Régen a hittanulók (katekumenok) ekkor készültek fel a keresztség felvételére, ekkor ismerkedtek a hittételekkel, Jézus életével. Húsvét vigíliáján (nagyszombat éjjel) keresztelték meg a katekumenokat, s az ókorban minden évben csak ezen a napon kereszteltek.A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila. Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

KEL-QUINOA LEPÉNYEK
1 csésze quinoa
2 csésze zöldségalaplé
350-400 g kellevél
2 gerezd fokhagyma
¼ tk Pimentón de la Vera
¼ tk őrölt koriander
½ tk őrölt kömény
só, bors
2 db tojás
1 ½ ek rizsliszt

A quinoát alaposan lemossuk szűrőben majd egy edénybe tesszük, ráöntjük a zöldségalaplevet és fedő nélkül kb. 15 perc alatt puhára főzzük. Azért nem kell fedő, hogy ne legyen folyadék a kész quinoa alatt. Hagyjuk kihűlni.
A kellevelek középső vastag erét kiszedjük, simán le kell húzni a levelet róla. Majd a leveleket összetépkedjük, aprítógépbe tesszük, hozzáadjuk az összevágott fokhagymát meg a fűszereket és apróra vágatjuk a géppel. Tálba tesszük, belekeverjük a már kihűlt quinoát, a tojásokat és a lisztet, simára keverjük.
Egy serpenyőben kevés olajat forrósítunk és 1-1 ek-nyi masszát elterítünk nem túl vékonyra. Oldalanként kb. 5-6 percig sütjük, hogy szép piros legyen.
Apukám egész jól elvolt vele, de azért a végén megjegyezte, hogy azt az időt, amit ezzel töltöttem, igazán fordíthattam volna egy jó kis pogácsa sütésére is. Meg hogy szerinte annak még az illata is jobb. Persze, a sülő káposztafélék nem ibolyaillatúak, ez kétségtelen. Azt hiszem, holnap kap pogit, márcsak azért is, mert lemosta az autómat.


Megjegyzés küldése

Related Posts with Thumbnails
Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetők más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

  © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP