Csokoládé, marcipán, curd
S. szokta mondogatni, hogy egyszer mindennek eljön az ideje. Most például a curdé. Van itthon pár darab grépfrút (ezt minek kellett így átiratban meghonosítani, ritka bénán néz ki, remélem, körd nem lesz) meg narancs. Mondjuk van itthon datolyaszilva is meg gránátalma, de azokkal nem tudok most mit kezdeni. Panna cottához lenne jó a datolyaszilva, azt hiszem.
Tehát a curd. Igazából mindig azt gondoltam róla, hogy valahogy olyan semmire nem jó dolog. Se nem krém, se nem szósz, valahol az összes hasonló cucc határán. Jót tesz neki a pár napos érés, de sokáig mégsem tartható el. És az ilyen állásfoglalás nélküli dolgok mindig nagyon gyanúsak. Tudjuk már, hogy hol állunk, na!
Igen ám, de mit kéne a kalácsra kenni? Nem mintha nem lenne tele a kamra jobbnál jobb dzsemekkel. Meg nem lenne elég a kalács csokoládés-marcipános tölteléke. Ez van, hedonista a család.
Végül a grépfrút levét csak simán megittam.
A lisztet egy nagy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a cukrot, a sót, a vaníliás cukrot az élesztővel együtt, és összekeverjük. Közben meglangyosítjuk a tejszínt, hozzáadjuk a felvert tojásokat és a tojásfehérjét, majd az egészet beleöntjük a liszt közepébe készített mélyedésbe.
Az egészet addig dagasztjuk, míg elválik az edény falától és a kezünktől is. Letakarva kelesztjük szobahőmérsékleten 1½-2 órát.
Ezután kiborítjuk a tésztát enyhén lisztezett felületre, finoman átgyúrjuk és kinyújtjuk. Rászórjuk a felaprított csokoládét és a durvára reszelt (előzőleg jól lehűtött) marcipánt. A tésztát szorosan feltekerjük és egy vajjal kikent kenyérformába tesszük. A tetejét megkenjük a tejjel elhabart tojássárgájával.
Hagyjuk 45 percet pihenni langyos helyen, majd újra megkenjük a tetejét.
190 °C-ra előmelegített sütőbe tesszük és ¾ óra alatt készre sütjük.
3 db tojássárga
Egy fazékba vizet teszünk és gyöngyözve forraljuk.
Egy tálba tesszük az összes hozzávalót és a gőzfürdőn állandóan kevergetve besűrítjük. Akkor jó, amikor opálossá válik és nem csurog le a spatuláról.
Egyébként puszta hazugság, hogy ehhez kb. 20 perc kell, mert legalább ¾ órát álldigáltam mellette, míg készen lett.
Ha besűrűsödött, finom szűrőn átszűrjük és kis üvegekbe töltjük.






Nagyon guszta! Szívesen megkóstolnám!!
Szia! Gyönyörű, januári-napfényes sütemény. A curd engem is izgat, és érdekes, hogy hasonló fenntartásaim vannak, és hát mindig tervezem, hogy egyszer majd kipróbálom, és még mindig nem... de majd:)
Remélem, a közeledő zimankóra is van már valami mentő receptötleted...!
Köszönöm mindkettőtöknek! :-)
Ildi, nagy dolgokkal nem készülök, esetleg egy kis forró gyömbéres-mézes tejjel habosan. :-)
>>