Sütemény szombat délutánra

A mai nap mérlege (eddig): süteménysütés 1, grillezés 1, küzdelem a T-szolgáltatóval 3, blogbejegyzés 2.

Ma anyáméknál elszakadt a cérna a T-Home vagy T-Kábel vagy ki tudja, milyen céggel kapcsolatban. Ugyanis nálunk nem lehet tudni, ki a szolgáltatónk. Ha szerződést kell kötni, vagy reklamálni vagy számlát fizetni, akkor a T-Home. Ha kijönnek csinálni valamit, akkor a kábelesek, már ha tényleg. De szerintem csak kenik egymásra a trutyit, amikor az ember előveszi őket a szolgáltatás minőségével kapcsolatban. Itt napi négyszer simán lehetne hibabejelenteni, de nekem erre nincs idegrendszerem. Ezen a héten több napon órákig nem volt se telefon, se tévé, se net. De szerintük akkor is nekem kéne reklamálnom és külön bejelentéseket tennem, ha az ő hibájukból nem működik a rendszer, és akkor esetleg jóváírnák az egyébként 24 órás szolgáltatásért járó átalánydíj azon részét, ami a kiesett szolgáltatásra vonatkozik. Normálisak??? Azért volt olyan szolgáltatóm, ahol ez automatikusan működött. Mindig jött a mél, hogy éppen miért mennyit írnak majd jóvá, és lőn.
Ma délután sem volt egyszer csak semmi, anyu meg pont telefonálni akart és elfutotta a méreg.
Először az apám telefonált nekik, aztán nagyjából 20 perc múlva az anyám. És anyám az én nevemben is, nyilván, mert ugye én vagyok az előfizető. Apukám, nagy sajnálatára, csak a saját nevében tudott beszélni. Ellenben ő felhívta a szomszédainkat is és kisebb forradalmat szervezett. Szerintem ez volt az első alkalom, hogy sajnálta, kicsike utcában lakunk.
Viszont mindketten nagyon csúnyán kiosztották a drága céget. Lett is minden nagy rendben percek múlva. Kíváncsi vagyok, meddig tart.
Az az igazság, hogy eddig én tartottam ilyen téren a frontot, de már rohadtul meguntam őket. Szerintük az rendben levő, hogy kétszer számlázzák ki az egyetlen létező telefonvonalunkhoz a számkijelzést. Ezt több mint 2 éve nem tudom velük elintézni, hogy ne tegyék. Nagyjából tizenkétszer tárgyaltam velük ebben az ügyben, a legtöbbször személyesen egy ügyfélszolgálaton, mindig felveszik a reklamációt, mert hogy jogosnak tartják, majd egyszer csak közlik, hogy náluk minden rendben van. Ezt el tudom képzelni, mert én is úgy érezném, hogy minden rendben van, ha csak úgy jönne nekem pénz minden hónapban. A pofátlanságuknak tényleg nincs határa.
Egyszer egy olyan internet előfizetési díjat is kiszámláztak, amelyet már régen nem vettem igénybe. Majd a következő – jó – számlán jóváírták, hogy az nekik nem jár. Ehhez képest náluk ez az összeg mégis  tartozásként van nyilvántartva és behajtó cégnek is eladták a követelést. Eztért is többször kellett reklamálnom, el is intézték végre, aztán egy nap a behajtó cég telefonált. A behajtó céget a T-ékhez irányítottam, beszélgessenek ők ketten, nekem nincs velük dolgom. Viszont javasoltam, legközelebb járjanak utána, milyen ügyeket vesznek meg, mert így hamar lehúzhatják a rolót.
Most azt várom, hogy bírósági szakaszba jusson az ügy – behajtókámék nyilván nem hagyták annyiban – és írhassak egy levelet, miszerint várnám a tisztelt bíróság állásfoglalását arról, hogy szerintük ebben az országban egy igénybe nem vett szolgáltatásért jár-e díjazás. Segítek, tisztelt bíróság, a válasz: nem.
De az is egy rémület így a 21. században, hogy nem lehet, csak egy szolgáltatót „választani”. Mert itt, ezen a környéken kizárólag ők vannak. Még szerencse, hogy szabad verseny van, vagy mi.

A kis intermezzo után lecsillapodtak a kedélyek, nem utolsósorban a sütinek is köszönhetően.

NARANCSOS-JOGHURTOS SÜTEMÉNY

220 g vaj
250 g cukor
1 tasak Bourbon vaníliás cukor
3 db tojás
225 g liszt
½ tk szódabikarbóna
1 csipet vaníliás só
250 ml joghurt
3 ek narancsvirágvíz
50 g szeletelt mandula


A sütőt 170 °C-ra melegítettem elő.
A puha vajat krémesre vertem a cukorral, a sóval és a vaníliás cukorral. Egyenként beleütöttem a tojásokat, mindegyikkel külön felvertem a krémet.
A joghurtot elkevertem a narancsvirágvízzel (amit szerintem sikerült magamra fröcskölni valahogy, mert azóta narancsvirágillatom van), a vajas-tojásos krémhez adtam. Majd belekevertem a narancslekvárt is.
A liszthez adtam a szódabikarbónát, elkevertem.
A lisztet a krémhez adtam, csomómentesre kevertem és a masszát egy 24 cm ∅ kapcsos kerek tortaformába simítottam.
A tetejére szórtam a mandulát, és betettem a sütőbe sülni 80 percre. Félidőben letakartam egy fóliával, mert a tetje már aranybarna volt és nem akartam, hogy megégjen.
A formában hagytam kihűlni, majd egy nagyobb tányérra tettem és megszórtam porcukorral.
Teljesen átsült, és mégis egészen lágy és nagyon kellemesen szottyos maradt a süti belseje.

Read more...

Zakuszka

Itthon körülöttem mindenki beteg volt, így én is elkaptam ezt az általános kórságot, és már két napja azon gondolkodtam, hogy gyógysütésbe kellene kezdenem.
Főleg miután tegnap zakuszkát készítettem. Ami nem egy egyszerű esemény.
Kicsit sokáig tart és nagyon türelmesnek kell lenni a hozzávalók előkészítésénél. A grillezett paprika magozása picit idegölő, mert ugye nem öblítjük le azt a paprikát, mert a végén lemossuk a jó kis levét is. És sznob módon nem darálunk, nem aprítógépezünk, hanem szépen mindent késsel vagdosunk a megfelelő méretűre.
Viszont az kétségtelen, hogy a zakuszka az egyik igen jó módszer arra, hogy az ilyenkor még a kertben fellelhető pár cuccot felhasználjuk.
Ezért miután szépen sütött a nap, és annál semmi sem gyógyítja jobban az ilyen prüszkölős-köhögős-könnyezős nyavalyákat, kiültem a teraszra grillezni újfent.

A terápiás gyógysütés meg elmaradt a nem kielégítő mennyiségű csokoládékészlet miatt. Hát ja, nincs mindig itthon majdnem fél kiló egyszerre. Merthogy egy brutál brownie-t terveztem. Az ágyas pálinka készítésénél felhasznált aszalt meggy segítségével. Merthogy van saját főzésű meggypálinka is, nagyon finom, aromás. Ahogy a szilva meg a sárgabarack is. És ezekből mindig szoktam ágyas megoldásokat is készíteni, a gyümölcsöt meg eddig mindig eltettem, hogy majd jó lesz mindenféle süteményekbe. Viszont sosem kóstoltam. Tegnap viszont igen.
Tehát az ötletről le kell mondanom a későbbiekben is – akár van itthon elég csoki, akár nincs –, mert  sajnos kesernyések az aszalt gyümölcsök.

ZAKUSZKA

1 kg padlizsán
1 kg kápia paprika
500 g cukkini
300 g paradicsom
200 ml napraforgóolaj
100 ml extra szűz olívaolaj
5 fej vöröshagyma
5 gerezd fokhagyma
2 db piros chili
1 ek só
frissen őrölt bors
1 ek balzsamecet
2 babérlevél
1 ek pesto rosso
5-6 ág bazsalikom

A zöldségeket megmostam, a padlizsán szárát levágtam és addig grilleztem, míg belül puha lett és a héja már majdnem fekete volt.
A paprikákat is megsütöttem a grillen. Amikor ezek készen voltak, üvegtálba raktam az összeset, lefedtem. Hagytam állni őket a gőzben nagyjából 20 percig.
Ezután lehúztam a paprikák néhol elszenesedett héját, kiszedtem a csumájukat és a magokat. Majd finomra vágtam.
A hagymát és a fokhagymát megtisztítottam, finomra aprítottam. A chilit kimagoztam, szintén finomra vágtam.
A cukkinit kis kockákra vágtam össze.
A paradicsomot meghámoztam (forró vízben pár perc, hideg vízben leöblít, héjat lehúz), majd kis kockákra vágtam.
Itt már nem szarakodtam a magozással, a padlizsánban úgyis volt egy rakat. És ha azt is kimagozom, akkor egyfelől tényleg a sznobság királynőjévé lehetne koronázni, másfelől a felét ki kellett volna dobni.

Egy nagyobb lábosban felforrósítottam az olajat, és elkezdtem benne sütni a hagymát, a fokhagymát és a  chilit. Sütöttem kb. 8-10 percig. Ezután hozzáadtam a finomra aprított kápiát, kevergetve továbbsütöttem, míg a paprika színe kissé világosabb lett.
Hozzáadtam a cukkinit, a paradicsomot, sóztam és borsoztam, beledobtam a babérlevelet, hozzáadtam a piros pestót és a balzsamecetet. Így főztem lassú tűzön 40 percig.
Ezután hozzáadtam a héjától megszabadított és összevágott padlizsánt is és a felaprított bazsalikomleveleket, további 25 percig főztem.
Akkor jó, ha besűrűsödik és az olaj feljön a tetejére.
Forrón kisebb üvegekbe töltöttem, 5 percre a tetejükre állítottam őket.
Amikor a visszafordítjuk az üvegeket, az olaj felszáll a zakuszka tetejére elzárva a levegőtől, így tartósítván.

Read more...

Sütőtök

Ősz van, nincs mese. Bár állítólag ma a vénasszonyok nyara kezdődött. Az nem melegebb szokott kicsit lenni?
És ilyenkor például nemcsak a forró italok esnek jól (majdnem ma is ittam egyet, napsütés ide vagy oda), hanem a színpompás ételek is. Nyáron valahogy alapvetés a sok színes étel, ilyenkor meg külön jólesik, ha nemcsak az illatok és az ízek kényeztetnek, hanem a meleg színek is. Ilyesmire különösen alkalmas a sütőtök sárgája. Úgy tűnik, nálam is Nigella hónapja van, mert a receptötlet tőle származik.

FŰSZEREKKEL ÉS DIÓVAL SÜLT SÜTŐTŐK DÁN SAJTOKKAL SZÓRVA (2 személyre)

800-900 g sütőtök
4 gerezd fokhagyma
3-4 ek szőlőmagolaj
1 tk durva só
¼ tk durvára tört zöldbors
¼ tk vaníliás só
¼ tk fahéj
3-4 ág kakukkfű
4 zsályalevél
1 marék dió
100 g dán friss sajt
30 g dán kéksajt

A sütőt 220 °C-ra előmelegítettem, és egy sütőlemezre sütőpapírt raktam.
A sütőtököt megmostam, meghámoztam, kimagoztam, majd közepes kockákra vágtam. Az összeset a sütőlemezre szórtam.
A fokhagymát megpucoltam, mindegyik gerezdet hozzában félbevágtam és a sütőtök közé szórtam. Az egészet meglocsoltam az olajjal. Sóval és borssal fűsszereztem. Rászórtam a finom csíkokra vágott zsályát, a száráról lehúzott kakukkfű leleveket, a durvára vágott diót.
Betettem a sütőbe és 35 percig sütöttem, majd átállítottam a sütőt légkeveréses üzemre, így 5 percet hagytam bent.
Tálaláskor megszórtam az összemorzsolt sajtokkal.


Ha ősz, akkor a sorozatok is folytatódnak vagy indulnak.
Találtam egy újat, Boardwalk Empire a címe. Az első epizódot Martin Scorsese rendezte és az írója meg a producere az a Terence Winter, aki a The Sopranos-é is.
1920-ban vagyunk, Atlantic City-ben, éppen bevezetik az alkoholtilalmat. Azt hiszem, teljesen nyilvánvaló, hogy miről szól...

Read more...

Coffee, coffee, coffee!

A mai napon kizárólag vigaszkajákat szabad enni.
Mondjuk, ezen a héten aztán tényleg elkényeztettem magamat is, nemcsak a famíliát. Például a tegnapi tortával is. De mit lehet tenni, ha ilyen szar az idő? Kimenni nem lehet, vagyis nem érdemes, bent meg mi marad. Olvasás, filmnézés. Meg evés.
Miközben odakészítettem egy csirkehúslevest, azon morfondíroztam, mit egyek ebédre. Először sütőtököt akartam sütni fűszeresen. Majd arra gondoltam, hogy megsütöm a tököt fűszeresen, aztán levest készítek belőle.
De győzött a forró tejes kávé. Nem főztem hozzá kávét. Minek is, amikor itt van ez a jó kis kávélikőröm?

KÁVÉLIKŐRÖS-FEHÉRCSOKOLÁDÉS LÉLEKMELEGÍTŐ

400 ml tej
4 kocka fehércsokoládé
½ marék marshmallow
1 csipet őrölt kávé a tetejére


A tejet felmelegítettem, beleraktam a csokoládét, addig kevergettem, míg felolvadt. Levettem a tűzről, beleöntöttem a likőrt és a kis bizgentyűs habosítóval felhabosítottam az egészet.
Egy bögrébe öntöttem, rászórtam a marshmallow-t, megszórtam őrölt kávéval és élvezkedtem.
A legjobb az volt, hogy a marshmallow-kák megszívták magukat a kávéval és érződött bennük a vanília meg a kardamom is a finom kávéaroma mellett.



És ha már így belejöttem a kávélikőr locsikálásába, elkészítettem ebédre az egyik nap emlegetett fügés etwas-t.
Doki a facebookos oldalán pár nappal ezelőtt útjára indított egy sorozatot MEM – Mit eszünk ma? címmel. Egyik nap egy fügés desszertet gondoltam ki, de akkor nem csináltam meg. Ma viszont igen.
Azt hiszem, mára bőven elegem lett az evésből.

FÜGE KÁVÉLIKŐRÖS JOGHURTTAL

3 db nagyobb füge
100 g görög joghurt
1 ek juharszirup

A fügék szárát alapos, de óvatos  mosás után levágtam. Majd mindegyiket négybe vágtam, de nem teljesen, ne essenek szét a tányéron.
A joghurtot kikevertem a juharsziruppal és a kávélikőrrel. A kinyitott fügéket ezzel a krémmel töltöttem meg, megszórtam kevés őrölt kávéval.

Read more...

Nigella hónapja

Nigella honlapja a hónap elején megújult és egy újabb ötlettel állt elő. Cookalong címmel minden hónapban megjelenik egy recept, amelynek az elkészítése után nagyon szeretnék, ha véleményt írnánk az adott ételről. Hogy sikerült megvalósítani, nem hiányzik-e belőle valami, ízlett-e stb.
Most szeptemberben az új könyvében megjelent egyik új tortareceptjét tesztelhetjük. A torta érdekessége és egyik nagy erénye, hogy liszt nélkül készül, így azok is örülhetnek neki, akik gluténmentesen étkeznek.
Egyébként meg valami állati finom. Igaz, engem inkább a krém nyűgözött le. Persze nyilván azért, mert szeretem a tequilát. Meg a Margaritát is.
Ha nincsenek jelen a családtagok, simán megeszem süti nélkül. Mondjuk, már vannak ötleteim, hogy milyen édességet fogok készíteni ennek alapján. Sütés nem lesz benne, ezt elárulom.
A szeptember a Gasztrotippen is Nigella hónapja. Érdemes olvasgatni a feltöltött recepteket, teljes menük is szerepelnek.

CSOKOLÁDÉTORTA MARGARITA-KRÉMMEL

A tortához:
150 g jó minőségű étcsokoládé
150 g vaj
6 db tojás
250 g kristálycukor
100 g őrölt mandula
4 tk jó minőségű kakaópor
1 lime reszelt héja
porcukor a szóráshoz

A krémhez:
1 ek tequila
1 ek Cointreau
4 ek limelé
75 g porcukor
250 ml tejszín – dupla tejszín, ha tudunk szerezni

A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra. egy 24 cm-es kapcsos tortaformát kikentem vajjal.
A tortához a csokoládét és a vajat vízgőz felett összeolvasztottam, félreraktam hűlni.
A mandulát és a kakaóport összekevertem.
A tojásokat a cukorral habosra vertem. Nem érdemes kézi erővel nekiállni, mert a háromszorosára kell nőnie.
Ebbe a tojáskrémbe óvatosan beleforgattam a kakaós mandulát, majd a folyékony csokoládés krémet.
A masszát a formába öntöttem, és a sütőben 50 percig sütöttem. (Az eredeti receptben 40-45 perc szerepel, de az én sütőm elég gyengécske.)
A formában hagytam kihűlni. Amikor már nem volt olyan nagyon meleg, ráterítettem egy tiszta konyharuhát, hogy ne keményedjen meg nagyon a teteje, azért könnyen lehessen szeletelni.
A hűlés közben a torta közepe beesik, nem kell megijedni. Még jól is nézett ki, ahogy beszakadt és repedezett lett. Megszórtam porcukorral.
A krémhez a tequilát, a likőrt, a limelét és a cukrot elkevertem. Addig kevergettem, míg a cukor teljesen elolvadt. Hozzáadtam a tejszínt, aztán addig vertem habverővel, míg puha hab nem lett belőle. Elég hamar megvan, mert a limelétől nagyon hamar besűrűsödik a tejszín.
Megkóstolni tilos, mert különben nem marad a tálaláshoz!

Read more...

Cékla

Én igazából imádom a céklát. ezt mindig megállapítom, amikor eszem. Ehhez képest viszont valahogy nagyon ritkán jut eszembe vásárolni belőle. Valamelyik nap végül is sikerült találnom egész szépet és frisset, de isten őrizzen, hogy egyforma darabokat rakjanak egy csomagba.
Rögtön sült céklát vizionáltam...


BATYUBAN SÜLT CÉKLA FETÁVAL

1 kg cékla
1 fej lilahagyma
5 gerezd fokhagyma
½ tk só
4-5 ek szőlőmagolaj
5-6 ek szilvás balzsamecet
¼ tk durvára tört zöldbors
1 ek friss oregánó- és citromillatú kakukkfűlevél
100 g feta
2-3 ek tejföl
1 tk mák



A sütőt előmelegítettem 200 °C-ra. Egy tepsire keresztbe raktam két nagyobb darab vastagabb alufóliát (mármint a két darab fóliát egymáson keresztbe).
A céklát mosás után meghámoztam, a kisebb darabokat félbe, a nagyobbakat pedig négyfelé vágtam. A fóliára raktam.
Ezután a cékladarabok közé raktam a megtisztított és cikkekre vágott lilahagymát a megtisztított fokhagymagerezdekkel együtt. Megszórtam a sóval, a borssal, a zöldfűszerekkel, meglocsoltam az olajjal és a balzsamecettel.
A fóliából batyut csináltam és beraktam az egészet a forró sütőbe egy órára.
Tálaláskor meglocsoltam a saját szaftjával, a tejföllel, megszórtam a szétmorzsolt sajttal és a mákkal.
A sajt és a tejföl helyett lehet rátenni durvára vágott pirított diót vagy szezámmagot is.
Magában köretként is nagyon finom halakhoz vagy egyszerű sült húsokhoz.

Read more...

Szilvatorta

Nem hittem el, amikor reggel felébredtem, hogy még mindig esik az eső. Esik? Ömlik! Éjjel is felébredtem és hallottam a zúgást, de reménykedtem, hogy reggelre eláll. Úgy látszik, ma hiába reménykedtem egy pár dologban...
A sülő süti illata kifejezetten vigasztaló volt.

MANDULÁS SZILVATORTA

120 g vaj
125 g nádcukor
125 g cukor
1 tk vaníliakivonat
1 tk mandulakivonat
3 db tojás
100 ml tejszín
250 ml joghurt
275 g süteményliszt
1 tk szódabikarbóna
500 g kimagozott szilva
50 g szeletelt mandula

A sütőt 170 °C-ra melegítettem elő.
A lisztet összekevertem a szódabikarbónával.
A puha vajat egy elektromos habverővel habosra vertem a cukorral, a vanília- és mandulakivonattal.
Egyenként kevertem hozzá a tojásokat. Majd a tejszín és a joghurt következett.
A vajas-tojásos krémet csomómentesre kevertem a liszttel, aztán hozzáadtam a kis kockákra aprított szilvát, és reménykedtem, hogy nem fog lesüllyedni az összes a sütemény aljára.
Egy 24 cm-es kapcsos tortaformába simítottam a masszát, megszórtam a szeletelt mandulával és 80 percig sütöttem (tűpróba).
A sütőből kivéve hagytam kissé hűlni a formában, majd kitettem egy tálra és megszórtam porcukorral.
Hiába reménykedtem, a szilvadarabok összegyűltek a tészta alján, de szerencsére nem csináltak galibát, nem lett tiszta mázgás trutyi a sütemény alja, szépen megsült mindenütt.


A fotó már megint elég kis béna, de szerencsére sikerült elkapni azt a pár percet, amikor nem zuhogott és kivittem a teraszra a tortát fotózkodni. Bent reménytelen ilyen időjárásban, gyorsan kellett cselekedni.

Read more...

Nyári receptverseny – közönségszavazás

A Gasztrotipp nyári receptversenyének keretében lehet szavazni a Facebookon a beérkezett pályaművek fényképeire, többek között például az enyéimre is.

Read more...

Kis jelentés rokonfrontról meg egy csokitorta

Nem tudom, de szerintem az gáz, ha a 80 éves nagynénémnek nincs mit ennie több napja, mert a két 50 feletti gyereke és a 4 felnőtt unokája csak ígérgeti, hogy visznek neki enni. Állítólag a hét közepén kapott valamit a harmadik menyétől, de abból alig tudott valamit megenni, mert olyan minősíthetetlen minőségű volt, és nem is tudja megmondani, mi volt az. A drága meny nyilván nem ilyesmit ad a saját anyjának. A kedves fia mindeközben meg horgászik.
A lányáék mondjuk éppen Olaszországban vannak, de ott is van két felnőtt gyermek, talán bevásárolni ők is tudnának, ha már főzni nem is.

Mert az én nagynéném sosem állt a helyzet magaslatán – hogy eufemisztikus legyek – fiatal korában sem. Így már évek óta egy nagyon jó barátnője vásárol be neki meg intézi a csekkjeit, ugyanis a nagynéném gyakorlatilag mindentől fél és idegbeteg lesz, ha el kell indulnia otthonról. Nyilván egyébként azért, mert az a mániája, hogy amíg nincs otthon – amíg otthon van és alszik, akkor is – bemászkálnak hozzá és mindenféle dolga eltűnik. Hogy szerinte ki mászkál be hozzá, azt eddigi élete során nem tudta megnevezni. Anyukám a múltkor azt találta neki mondani viccből, hogy esetleg az elhalt férje szelleme... Amit nem kellett volna, mert aztán kitalálta, hogy neki szelleműzőre lenne szüksége.
Egyébként rendkívül vicces dolgai vannak – ő ugyan nem annak szánja ezeket, amikor meséli –, de én gyakorlatilag be szoktam pisilni rajta a nevetéstől. Vagy a falnak megyek, hangulatomtól függően.
Ma mondjuk iszonyúan röhögtem, amikor anyuék mesélték, hogy már nemcsak visznek, hanem hoznak is. Konkrétan koszos befőttes üvegeket rakosgat valaki a spejzébe. Anyu kérdésére, hogy mit csinál velük, azt mondta, elmosogatja őket, de sajnos már túl sok van és alig fér tőlük.

Ha anyu nem telefonál neki tegnap este, nem tudom, meddig nem eszik szegény. Így aztán ma a 71 éves apukám és a 70 éves anyukám gyalog elmentek hozzá Érdről a Váci útra, hogy vigyenek neki kaját.
De azért még anyu jó korán felkelt reggel, hogy főzzön és friss legyen az az étel.
Na hát így nagyjából ezért sem tartom a rokonaimmal a kapcsolatot.

Míg anyuék „kirándultak”, sütöttem egy nagyon durva csokoládés tortát. Már tegnapra ígértem, de miután megettünk egy sült kacsát, az összes családtag kidőlt és nem akartak hallani semmilyen más ételről.
Szerintem talán ez az eddigi legjobb csokitorta, amit sikerült készítenem. Plusz tök jól variálható, mert ha nem kávét raktam volna bele, akkor mondjuk mentaszirupot.

KÁVÉS-VANÍLIÁS CSOKOLÁDÉTORTA

A tortához:
2 csésze liszt
1 tk sütőpor
1 tk szódabikarbóna
1 csésze kakaó
1 tk fahéj
375 g vaj
2½ csésze cukor
1 tk vaníliapaszta
6 db tojás
3 tk nescafé
3 ek forró víz
1 csésze író

A tetejére:
½ csésze tejszín
200 g tejcsokoládé
½ tk fahéj
½ tk vaníliapaszta
1 tk nescafé


A sütőt előmelegítettem 185 °C-ra.
A tortához egy nagyobb tálban összekevertem a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a kakaót és a fahéjat.
Egy másik tálban a puha vajat habosra vertem a cukorral, a vaníliával, majd egyenként hozzáadtam a tojásokat. Mindegyik tojással külön felvertem a krémet.
A forró vízben feloldottam a nescafét és összekevertem az íróval.
Ezután a vajas-tojásos krémet a lisztes keverékhez adtam a kávés íróval együtt, simára kevertem.
Egy 28 cm ∅ kapcsos tortaformába simítottam a masszát és 1 óra alatt készre sütöttem.
Kivettem a sütőből, hagytam a formában hűlni, majd kivettem a formából és egy tálra raktam.
A tetejére való csokikrémhez a tejszín felforrósítottam a vaníliával, feoldottam benne a kávét. Majd az egészet az apróra vágott csokoládéra önöttem, belekevertem a fahéjat is, és addig kevergettem, míg teljesen sima krém nem lett belőle.
Kihűtöttem, majd az egészet óvatosan a torta tetejére öntöttem – nem baj, ha az oldalán lecsorog – hagytam megszikkadni.

Read more...

Cukkini, mozzarella – reloaded

Ma 3 percre feladtam a semmi gabona/tészta/sütemény/stb. cuccot. De nem bántam meg. És azon gondolkodtam, miközben kint a teraszon (végre!) üldögéltem és az alábbi csúcsszuper muffint tömködtem magamba, hogy ha lenne iskoláskorú gyerekem, ilyesmit raknék az uzsonnás dobozába.

MOZZARELLÁVAL TÖLTÖTT CUKKINIS KUKORICAMUFFIN

1 csésze finom kukoricaliszt
1 csésze finomliszt
2 tk szódabikabóna
1 tk só
1 tk durvára őrölt bors
80 g reszelt sajt
2 db tojás
½ csésze író
½ csésze extra szűz olívaolaj
1 közepes cukkini
1 csokor snidling
1 golyó mozzarella


A sütőt előmelegítettem 190 °C-ra, egy muffinsütő mélyedéseit kikentem olívaolajjal.
Egy nagyobb tálban elkevertem a liszteket a szódabikarbónával, a sóval, a borssal, a reszelt sajttal és a finomra aprított snidlinggel.
Egy másik tálban a tojásokat elhabartam az íróval, az olívaolajjal és belekevertem a durvára reszelt cukkinit.
Majd a nedves hozzávalók keverékét a lisztesbe öntöttem, elkevertem.
A tészta felét elosztottam a muffinsütőben, a közepükbe nyomtam a 12 kockára vágott mozzarellát, majd a tészta másik felével betakartam.
20-25 percig sütöttem, míg a tű tisztán jött ki a tésztából.
A múltkor készített paradicsomlekvárral ettem egyet. Speciel, amikor a lekvárt kavargattam, már akkor ez a muffin járt a fejemben, hogy majd milyen finom lesz így együtt, és lőn...


Nem szoktam áradozni a saját főztömről, de ez valami iszonyat finom volt, azzal a lekvárral meg különösen.
Bár ebben az esetben nyugodtan áradozhatok, ugyanis sajnos az érdem nem teljesen az enyém. A recept ötletét a Baking Obsession című blogról vettem.
Az a blog zseniális! Vera, az írója nemcsak elképesztő recepteket publikál, de a fotói is gyönyörűek.
Azt, hogy paradicsomból főzzek lekvárt, szintén ő ihlette.
Vera a muffin készítésénál joghurtot és csak ¼ csésze olívaolajat használ. A joghurtot azért cseréltem íróra, mert annak szelídebbnek találtam az ízét – legalábbis az itthon található joghurthoz képest – az olívaolaj mennyiségét meg simán csak elnéztem, de egyáltalán nem tett neki rosszat ennyivel több sem. És szerintem simán elbírna egy kis durvára vágott pirított diót, mandulát vagy fenyőmagot, hogy legyen benne valami igazi jó kis „harapnivaló” is.

Read more...

Egyszerű kis húsgolyók

Nincs locsifecsi, csak pusztán a recept.

FŰSZERES HÚSGOLYÓK

500 g darált pulykahús
1 db tojás
½ fej lilahagyma
1 gerezd fokhagyma
½ tk só
1 ek kapribogyó
8-10 bazsalikomlevél
¼ tk őrölt fahéj
1 csipet őrölt chili
1 csipet őrölt kömény
1 ek reszelt parmezán
2 ek Ziegler-féle sajtos morzsa

A kapribogyót, a bazslikomot, a lilahagymát és a fokhagymát nagyon finomra aprítottam. Majd egy tálban mindent összekevertem. A tálat folpackkal letakartam, majd ¾ órára a hűtőbe raktam, hogy jól összeérjenek az ízek.
Egy serpenyőben kevés felforrósított olívaolajon pirosra sütöttem a vizes kézzel formált nagyjából diónyi golyókat.
Egyszerű paradicsomsalátát – paradicsom kockákra vágva, só, bors, bazsalikom, olívaolaj – készítettem hozzá.

Read more...
Related Posts with Thumbnails
Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetők más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

  © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP