Majdnem Ramsay-vacsora

Azért majdnem, mert csak ötleteket vettem Gordontól. Kivételesen megnéztem a karácsonyi cuccait valamelyik nap. Tudom, hogy rengetegen rajonganak érte, de engem kifejezetten idegesít. Zavaró, ahogy ugrándozik meg kapkod, és szerintem kicsit túl is kompenzál ezzel a fenegyerek imázzsal. Ettől mindig az az érzésem, hogy alapvetően egy tök bizonytalan csákó. És különben is már kiöregedett ebből az idétlen szerepből.
A kelbimbós receptje kifejezetten tetszett, mert itthon ellenállnak ennek a cuki kis zöldségnek – én nagyon bírom, hogy olyan, mint egy miniatűr kelkáposzta. De az ízét is szeretem. Viszont például anyu nem állhatja, mert szerinte folyton keserű. GR citromosan csinálta és gesztenyével, de én azt túl soknak találtam a gesztenye miatt. Ellenben ahogy tegnap elkészítettem, mindenkinek nagyon ízlett.

SÜLT CSIRKE DIÓS-NARANCSOS KELBIMBÓVAL

A csirkéhez:
1 db csirke – valamennyivel 2 kg fölött volt
80 g vaj
1 gerezd fokhagyma
3-4 ág kakukkfű
5-6 zsályalevél
½ citrom reszelt héja és leve
1 db hagyma
2 ek olívaolaj
só, bors

A kelbimbóhoz:
1 kg kelbimbó
100 g bacon
1 marék dió
½ narancs reszelt héja és leve
só, bors

A csirkét leszárítottam, a belsejét besóztam és beborsoztam. A bőrét óvatosan felszedtem a húsáról a mellén és a combjain.
A puha vajba kevertem az olívaolajat, a reszelt citromhéjat a lereszelt fokhagymával. Adtam hozzá sót és borsot, valamint citromlevet, beleszórtam a kakukkfüvet is. A kikevert fűszeres vaj jó ¾-ét a csirke bőre alá tömködtem, elmasszíroztam, hogy jusson mindenhova. A maradékkal pedig kívülről kentem be a madarat.
A megtisztított hagymát és a zsályát a kinyomott citrommal együtt a hasába tömtem, egy tűzálló tálba raktam. Kicsit még meglocsoltam olívaolajjal és megszórtam durva sóval meg durvára őrölt borssal.
190 °C-ra előmelegített sütőben sütöttem nagyjából 1½ órát, míg a bőre megpirult és a húsa puha lett.


Amikor a csirke már majdnem kész volt, megtisztítottam a kelbimbót: leszedtem a külső leveleit és levágtam a torzsáját. Megmostam, aztán félbevágtam.
Lobogó sós vízbe tettem 2 percre, aztán leszűrtem.
Egy serpenyőben pirosra sütöttem a felcsíkozott bacont – ez nagyon jó fajta volt, nem tapadt, nem vizesedett – ráraktam a kelbimbót, sóztam, borsoztam és magas hőmérsékleten összepirítottam.
Durvára vágtam a diót, hozzáadtam a kelbimbóhoz. Ráreszeltem a narancs héját, ráfacsartam a levét, kicsit összeráztam, és már készen is volt.

Egész vállalható kép készült a teraszon az egyik lámpa mellett a sötétben.

JOLI ZÖLDKOSARA  – (2010. december 7. 8:46)  

A csirke gyönyör, a kelbimbó kívánatos. Jó, hogy van egy lámpa a teraszon.

Megjegyzés küldése

Related Posts with Thumbnails
Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetők más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

  © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP