Cukkinisaláta
Jobban szeretem a cukkinit nyersen, de az üzletekben és a piacokon a legritkább alkalommal lehet kapni salátának való darabokat. Nem egészen értem, hogy miért kell megnöveszteni tök nagyságúra szerencsétlent. Nem mondom, az is használható, ha cukkinifőzeléket készít az ember a tökfőzelék mintájára.
Már csak azért is érdemes nyersen enni, mert a közhiedelemmel ellentétben a cukkininek igenis van saját íze. Viszont ilyesmire tényleg csak ezek a max. 10-12 cm-es darabok alkalmasak. Olaszországban a piacok tele vannak ezzel a nagyságúval mindenféle színekben. Párszor, amikor ott jártunk, én az utolsó napon kiborítottam mindenkit azzal, hogy kötelező volt piacra menni és bébicukkinit venni. Akkoriban a Móricznál laktam és esély sem volt ilyemihez jutni.
Amikor aztán lett telkünk, mindig ültettünk pár bokorral, és most is szerencsére csak ki kell mennem a kertbe és szednem, ha ráóhajtkozom.
A cukkinit vékonyan felkarikáztam, egy tálba raktam, sóztam, borsoztam, rátépkedtem a bazsalikomot, meglocsoltam az olívaolajjal és a citromlével, hozzáadtam a snidlinget, rámorzsoltam a sajt nagy részét, kézzel összeforgattam az egészet. Nagyjából 20 percre a hűtőbe tettem érni.
Tálaláskor locsoltam még rá egy kevés olívaolajat, a tetejére morzsoltam a maradék sajtot, tekertem még rá borsot és megszórtam egy kis apróra vágott snidlinggel.










>>