Pedig még nincs itt a kései ősz ideje...

Elképesztő idő van, az embernek az orrát sincs kedve kidugni. Ma kb. ½ óra alatt lefagyott a fejem, a fülem meg kifejezetten fájósra fagyott.
Ahogy Napmátka, én is próbálom valahogy megőrizni az eddig szép ősz melegét, ha másképp nem, valamilyen igazi lélekmelegítő fogással. Mi is próbálunk minél később begyújtani, de sajnos olyan hűvös van, hogy valószínűleg ezt egyre kevésbé tudjuk majd elkerülni a következő napokban. A mi hálószobánkban a ma reggeli 18,2 °C-ból mostanra már csak 17 °C van. Ugyan ebben még lehet aludni, de az ennél alacsonyabb hőmérséklet már kellemetlen lesz.
Délután chatelés és dizájnkodás közben eszembe jutott, hogy olyan szívesen ennék tejbegrízt. Az olyan meleg, illatos, szívet melengető. Loriennel – aki a dizájnkodásban nagy segítségemre volt – egyetértettünk, hogy szilva kéne hozzá. Sülve vagy valami.



TEJBEGRÍZ SZILVASZÓSSZAL

A tejbegrízhez:
¾ csésze kukoricadara
3½ csésze tej
½ ek vaj
3 ek nádcukor
1 csipet só

A szilvaszószhoz:
500 g kimagozott szilva
1 ek vaj
4 ek nádcukor
1 tasak Bourbon vaníliás cukor
½ tk őrölt fahéj
¼ tk őrölt szegfűbors
1 csipet őrölt szegfűszeg
1-2 csipet frissen őrölt bors
1 ek szilvás balzsamecet

      Először a szilvaszószt készítettem el, mert amíg az besűrűsödött, a tejbegríz is nagyjából elkészült.
      A szilvát a mélyhűtőből kivéve fagyosan a felolvasztott vajra raktam, magas hőmérsékleten elkezdtem párolni. Hozzáadtam a cukrot, a vaníliás cukrot és a fűszereket. Elég sok levet engedett, mire annak kb. a felét elforraltam, hozzáöntöttem az akácszirupot és a balzsamecetet. Hagytam sziruposra beforrni, míg a tejbegrízt elkészítettem.
      A darát csomómentesre kevertem a tejben, hozzáadtam a cukrot és a csipet sót, majd amikor elkezdett melegedni, a vajat is. Állandó kevergetés közben nem túl sűrűre főztem.
      Érdemes néha megkóstolni, mert a sűrűség már megfelelő lehet, de a kukoricadara lisztes ízét esetleg még bőven lehet érezni. Akkor jó a tejbegríz, ha ez az íz már nincs jelen. Ha már túl sűrű lenne és még nincs kész, mindig lehet hozzáadni tejet vagy esetleg vizet.

      napmátka  – (2009. október 14. 21:25)  

      A hőmérséklet nálunk ugyanitt tart. Ha mozgok, teszek-veszek, akkor rendben, meg aludni is elég, de a gép előtt ülni kevés.
      Nem vagyok egy tejbegríz-fan (nálunk inkább Imi az), de látom, van benne lehetőség, s Te ezt határozottan megtaláltad. Ez a gyümölcsös változat most teljesen levett a lábamról! Még a rideg hideg ellen is jó!

      Makka  – (2009. október 14. 21:40)  

      Most mi befűtöttünk, mert nem lehet hagyni, hogy teljesen áthűljenek a falak, de elég 1-2 óra.
      Tejbegrízt én is kb. minden szökőévben eszem csak, inkább a tejberizst szeretem, viszont nem volt itthon erre alkalmas rizs. Nem mintha azt olyan sűrűn ennék.:) De néha szeretem az ilyen pempőféléket.

      napmátka  – (2009. október 18. 14:20)  

      Ha van kedved hozzá:
      http://napmatka.blogspot.com/2009/10/mi-kerul-kosarba.html

      Megjegyzés küldése

      Related Posts with Thumbnails
      Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetők más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

        © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

      Back to TOP