Kezdődhet a lélekmelengetés
>> 2009. október 4. –
lélekmelengető,
pite,
quiche,
sütés,
sütőtök,
zsálya,
zöldfűszerek,
ősz
Egészen hűvösek már az esték és az éjszakák, sőt az árnyékos helyek is. De azért vannak még a kertben virágaim, amelyek tartják magukat, szép színekben pompáznak, kicsit javítva a kedvem az ősszel kapcsolatban. Bár ahogy már említettem, az utóbbi időben kifejezetten megszerettem az őszt is.
Csüngő porcsinok a garázs két oldalán.
Az első képen látható színek adták az ihletet a tegnapi ebédhez, a zsálya használatát a sütőtökhöz pedig Felhőlány. Akinek a blogját ajánlom mindenkinek, aki esetleg még nem találkozott volna vele, mert nagyon finom ízléssel főz és fényképez.
A sütőtök is a kedvenc zöldségeim közé tartozik – anyu mesélte, hogy a sütőtökpüré volt az egyetlen dolog, amit valameddig hajlandó voltam megenni kiskoromban, aztán már azt sem.
Szeretem benne, hogy nagyon „önálló” növény, a különböző fajták egymás mellé ültetve simán kereszteződnek nagyon érdekes formákat létrehozva. Melepetést is okozva, mert ez persze majd csak a következő évben derül ki, amikor az ember elülteti az előző évről megmentett magokat.
Szeretem minden formában, süteményekben, levesekben, fűszeresen megsütve magában. Igazi kedélyjavító a színe és az illata főzve vagy sütve is.
SÜTŐTÖKÖS QUICHE
A tésztaalaphoz:
- 225 g liszt
- 100 vaj
- ½ tk só
- 4 ek hideg víz
A töltelékhez:
- 700 g sütőtök – tisztán mérve
- 1 ek vaj
- 1 kis fej hagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- só, bors
- ¼ szerecsendió
- ½ tk fahéj
- 2 db tojás
- 200 ml tejszín
- 100 g ementáli sajt
- 15 db friss zsályalevél
Az alaphoz a lisztet és a sót robotgépbe raktam, hozzáadtam a kis kockákra vágott hideg vajat, és a géppel morzsásra forgattam. Kanalanként beleöntöttem a vizet, minden kanálnyi víz után összedolgoztam a géppel. A morzsás tésztát egy tálba szórtam, összegyúrtam és ½ órára beraktam a hűtőbe pihenni.
A sütőtököt hámozás és kimagozás után durvára reszeltem, a kanálnyi vajon megpároltam hozzáadva a finomra vágott hagymát és fokhagymát, a sót, a borsot, a frissen reszelt szerecsendiót és a fahéjat. Félretettem hűlni.
A tésztát lisztezett felületen kinyújtottam, piteformába fektettem és 220 °C-ra előmelegített sütőben vaksütéssel sütöttem 13 percig.
Közben a tojásokat elkevertem a tejszínnel és a durvára reszelt sajttal, sóztam és borsoztam, majd a kihűlt, párolt tökhöz adtam, elkevertem, és a lágy masszát a piteformába töltöttem, a tetejére raktam a zsályaleveleket.
Légkeveréses sütőben 40 percet sütöttem 160 °C-on.











Szerintem a rózsáid is szépek még, hiszen azok az első fagyokig bírják...
A sütőtökkel engem a világból ki lehetett kergetni (mint édes zöldséggel), de újabban - látva a sokféle felhasználási lehetőséget - hajlok rá, hogy nemcsak ehető, de finom is lehet.:)
Benézek Felhőlányhoz is...
Igen, igazad van, a rózsák is szépek. Épp ma nézegettem, hogy vágok le és teszek vázába.
Engem meg a cukkiniből meg tökből édességgel lehet kikergetni, valamiért nem viselem. A sárgarépa meg a sütőtök mehet édességbe.
Van egy kukoricás sütőtökleves, amit visznt nagyon szeretek.
Szia Makka!
Köszönöm :-)
Gyönyörűek a virágaid (is)! :) A kukackát - vagy ahogy nálad szerepel: porcsin - nagyon kedvelem! Nagymamámnál van, pici gyermekkorom óta emlékszem rá, nálam erkélyen is működött!
A sütőtökös quiche recepted meg fantasztikus! Sort kerítek rá a konyhámban... :-)
Lehetne majd látni a kukoricás sütőtöklevest is...? :)
Szia!
A kukacvirág szeretete nekem is nagymamámtól van még, emlékszem, mindig gyűjtöttük a magját. Ő kavicsvirágnak hívta egyébként, a porcsint nem tudom, mikor tanultam.:)
Igen, szerintem kisvártatva lesz a kukoricás sütőtökleves is, már most is azt terveztem eredetileg. Arról az útról igazából te térítettél le.:))
Én is egyre inkább szeretem sz őszt, az ideit pedig szinte szisztematikusan próbálom kiélvezni :) Ha zenei rásegítést szeretnél, most vedd elő Jommellit :)