Mini GBT maxi ajándékokkal

Tegnap ellátogatott hozzám Napmátka. Már régóta terveztük, hogy eljön, de a munkája eddig lekötötte az idejét. Ezek szerint tényleg mindennek megvan a maga értelme, mert egészen kellemes idő volt tegnap, kint tudtunk ülni a teraszon, és nagyon jókat beszélgettünk. Rengeteg dologról volt szó, még többről nem, remélem, legközelebb lesz alkalmunk azokat is jól megbeszélni. Meg azt is remélem, hogy legközelebb majd tudunk valamit együtt is főzni.

Közben kicsit sütiztünk meg fügét ettünk. Szerintem azért is mostanra sikerült összehozni a találkozót, mert a füge most érik, és azt meg tudom, hogy Napmátka nagyon szereti a fügét, majd a következő lakhelyükön szeretne megpróbálkozni az ültetésével is. És így – miután szerencsére hazafelé kapott fuvart is – annyi fügét vihetett, amennyit szeretett volna.

Egy nagy kosárnyi ajándékkal érkezett. Nem volt egyszerű neki idáig cipelni a több kilónyi diót, az általa készített balzsamecetkrémet, egy sós „trüffelt” – amelynek a receptjét remélhetően majd felteszi a blogjára, mert valami isteni, és egy koktélos könyvet, amelyben már csak egy gyors átlapozás után is felfedeztem olyanokat, amelyeket egészen biztosan meg fogunk kóstolni. Szerencsére S. is szereti a koktélokat, nem kell egyedül megiszogatnom őket. Bár az is igaz, hogy annak is megvan a maga bája, amikor az ember kever magának egy jó italt és egyedül leül elfogyasztani egy film megnézése vagy egy könyv olvasása közben. Egy jó zene meghallgatásáról nem is beszélve.

A balzsamecetkrémnek különösen örülök, mert mióta olvastam nála az elkészítési módot, azóta izgatja a fantáziámat. Arról nem is beszélve, hogy pont pár nappal ezelőtt voltunk bevásárolni, és az ecetes meg olajos polcon természetesen ott figyelt a balzsamecetkrém. Kicsit elgyengültem, hogy leveszem a polcról, de aztán megerősítettem a lelkem, mert eszembe jutott, hogy minek venni, amikor csinálni is tudnék. De így legalább tudni fogom, hogy milyennek kell lennie, ha majd egyszer nekiállok. Tegnap óta egyébként receptek sokasága kavarog a fejemben, hogy mihez is szeretném majd használni.



Már fényképezés közben elkezdtem alaposan megkóstolni a lenmagba hempergetett kis golyókat. Elárulom, a gép kikapcsolása után nem álltam meg annál az egynél, amelynek a hiánya jól látszik a fotón.

Megjegyzés küldése

Related Posts with Thumbnails
Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetők más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

  © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP