Konyhai katasztrófák 1. – amikor a zselé nem zselésedik

Ha megnézzük a gasztroblogokat, gyakorlatilag mindenki csak a jól sikerült kreálmányait közli, a lehető legszebb fotókkal. Persze, értem én és természetesen vannak kivételek is.

Úgy döntöttem, indítok egy sorozatot a saját nem olyan sikeres megmozdulásaimról. Az is igaz, hogy még olyan soha nem történt, hogy valamit konkrétan ki kellett volna dobnom a szemétbe, valahogy mindent sikerült megmenteni, ha más formában is. Azért ez ad egy kis önbizalmat ahhoz, hogy ki merjek tálalni. A katasztrófa inkább csak azt takarja, hogy a végeredmény köszönő viszonyban sem volt az elképzelttel. Ezeknek a kis balsikereknek sokszor nem is lehet megtalálni az okát, nem magyarázkodni akarok, de tényleg így van.
Mint pl. a tegnapi zselének indított akácvirág szirup esetében. Merthogy végül az lett belőle. A múltkori orgonazselé tökéletesre sikerült, abból kiindulva számoltam ki az arányokat ehhez az akácvirágoshoz is. Az az érzésem, hogy kihagytam a számításból a sok citromlevet – ennek valószínűleg nagy hatása van az alvadásra, és a másfajta zselésítő használatát. Az orgonazselét Haas-féle Quittin 3:1 lekvárzselésítővel csináltam, ezt a mostanit pedig Dr. Oetker 3:1 zseléfixével. Ez utóbbi – most már hívhatom empirikus tapasztalatnak is – nem olyan hatékony, mint a Haas-féle. Ráadásul pl. nem lehet forró folyadékban csomómentesen elkeverni, bezzeg a Quittint.
Tegnap, amikor készen lettem és az üvegekbe töltögettem még forrón, ugyanolyan állagúnak találtam, mint az előbbit – azaz enyhén opálosnak és kissé nehezen folyónak – ezért aztán gyanútlanul fotózgattam és posztoltam büszkén a gyönyörű „zselémet”. Ma reggel viszont szomorúan vettem tudomásul, hogy ez bizony folyékony maradt.
Aztán fogtam magam, és áttöltöttem kis csatos üvegekbe az egészet, kineveztem akácvirág szirupnak, és egyből jobban éreztem magam. Sőt odáig mentem az önvigaszban, hogy ez sokkal jobb így, mert folyékonyan sokkal jobban lehet majd felhasználni különleges alkotóként.


Sajnos ma nem süt nap, pedig milyen szép lehetne a fotón, ahogy átsüt az üvegeken... (Sőt egészen fel vagyok háborodva, mert olyan hűvös van, hogy zoknit kellett húznom, pedig azt utálom.)
Az illata és az íze tovbbra is csodás, szerintem teákban is érdemes lesz megkóstolni. Meg minden habos és könnyű desszerthez jól illik majd.

napmátka  – (2009. május 6. 18:03)  

Értem, ez fontos információ nekem. Ugyanis én első alkalommal is Dr Oetker-t vettem, mert az volt a boltban. Azzal nem sikerült az orgonazselé. Illetve másodjára félig-meddig. Lehetne kicsit kocsonyásabb.
Ez egy 3 darabos kiszerelés volt, kettő elment orgonázásra (az akácnál meg sem próbáltam, maradtam a cukornál és a hagyományos módszernél.) Maradt még egy, ezt ma használom fel bodzához. Almát is teszek bele (a magas pektintartalma miatt), biztos, ami biztos.
Ezeket a csatos sörösüvegeket mi is gyűjtjük. Muszáj is miatta néha sört venni/ inni... Tényleg csak az üveg miatt:-)
Egyébként abban, hogy mindenki a jól sikerült ételeit igyekszik posztolni, talán az is benne van, hogy a gasztroblogokból sokan recepteket gyűjtenek ki, vagyis nem a kudarcokra kíváncsiak, hanem a már működő verzióra - én azt hiszem...

Makka  – (2009. május 6. 18:28)  

Kíváncsi vagyok a bodzásodra!:)
Igen, ezek ráadásul egészen jó sörök voltak, búzasör, és ami még fontos számomra, hogy kicsi, egyszerre elég annyi.

Igen, abban teljesen igazad van, hogy a receptgyűjtők valószínűleg nem nagyon kíváncsiak a rontott dolgokra.
Csak nekem ebből úgy tűnt, mintha mindenkinek mindig minden tökletesen sikerülne, azt meg nem hiszem. Persz ez is saját döntés, hogy ki miről akar beszámolni egy blogon, de ezek a gasztroblogok azért egészen jól működnek énblogokként is, nemcsak információs csatornákként.:)

Megjegyzés küldése

Related Posts with Thumbnails
Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetők más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

  © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP