A kert a találkozások helye – különösen egy bizonyosé

Ahogy ez már megszokott, időről időre nem receptes posztot írok, hanem kerteset, elvégre a blog alcímében szerepel a kert. Azt is többször említettem szerintem, hogy amikor majd saját kertem lesz, nem egészen így fog kinézni, nem mintha ez a mostani nem lenne szép, egyelőre viszont nemcsak az én ízlésem alapján döntjük el, mi történjen. Az is biztos, hogy mióta itthon vagyok (nem történhetett velem jobb dolog az utóbbi időben, mint a rettenet munkahelyről való megszabadulás), egy kicsit azért átvettem a hatalmat és sokkal többet dolgozom a kertben, ami azért nagyobb cselekvési szabadságot biztosít a számomra, és lehetőséget a változtatásra. Igaz, csak kis lépésekben. Na, de hát Rómát sem egy nap alatt építették. Sosem gondoltam volna, hogy pár növény miatt büszkeséget fogok érezni, és tessék, most azt érzek.



A rózsalonc, mióta átültettem, látványosan fejlődik.




Tudtam, hogy a rhododendronok hihetetlenül látványosak lesznek.


Ezt a harangvirágot egy másikkal együtt eredetileg az erkélyre vettük S.-sel, ládában voltak. Aztán kiültettük a kis kertbe. Igazán jót tett nekik.


A francia levendula is a kis kert egy újabb dísze, mellette van egy angol fehér levendula is, ha virágzik, bemutatom.


Ahogy a garázstól a lépcsőn elindulunk, ez a muskátli fogad.


Utána pedig ez a kis sárga, szinte világít az árnyékomban, ahogy fényképeztem.


Tovább a lépcső mellett.

Ma Napmátka nekemszegezte a kérdést, hogy vajon hol lehet damaszkuszi rózsát kapni. Ahogy elkezdtem rózsák után kutatni a neten, hogy válaszolni tudjak neki, egy csodás blogra bukkantam, a címe Kerti napló. Lenyűgöző a tárgyi tudás és a kompetencia, ahogy a blog írója bemutatja a kertjét, a növényeit. Az meg különösen, ahogy fotózza őket. Rengeteg igen hasznos információt halmozott fel, minden növényszerető és kertet művelő embernek ajánlani tudom ennek a blognak az alapos tanulmányozását.
Mélyen megérintett az a tisztaság, az a harmónia és az a nyugalom, amely a szövegből és a képekből áradt. Ráadásul a blog írójának egyik szakmája az, amit én is tanultam, a férjének pedig az a szakterülete, ami az én egyik szerelmem, a barokk kor művészete. Sajnos a művészettörténeti blog spanyolul íródik, ezen a nyelven meg nem tudok. Egyszer elkezdtem tanulni, de azt hiszem, csak 3 órát vettem. Igazából a gimnáziumi történelemtanárom ajánlotta fel, hogy aki szeretne, az tanulhat tőle spanyolul, de nem a megbízhatóság szobra volt, így elmaradtak az órák.
Visszatérve a kertes blogra, mindig nagy örömmel tölt el, ha ilyen mélységű szaktudással és alapos hozzáállással találkozom.

KataKonyha  – (2009. május 7. 22:07)  

Makka gyönyörű a kerted, joggal lehetsz büszke rá!

napmátka  – (2009. május 7. 23:15)  

Nagyszerű ez az oldal, amit ajánlottál, nem is tudok betelni vele!

Makka  – (2009. május 8. 9:28)  

Igen, nagyon szép. És a linkgyűjteménye is kiváló. Én az angol kertészeti oldalaktól vagyok mindeg leájulva. De majd azért alaposan átnézem a német és osztrák oldalakat is.
És teljesen meglepett, hogy megéri külföldről rendelni növenyeket. Mondjuk, ha most ilyennel állnék elő, anyámék tuti eldobálnák magukat, de majd, ha én döntök... Lesz dőzsihabzsi!:)

Megjegyzés küldése

Related Posts with Thumbnails
Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetők más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

  © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP