Csendes-ülős
>> 2009. május 31. –
csirke,
eső,
főzelék,
karalábé,
Kispál és a Borz,
Philippe Jaroussky,
tejföl,
tejszín
Szenya egy idő lett, hideg van, esik az eső. Ez olyan csendes-ülős nap lett. Az ebéddel igazodtam a hangulathoz. Egyszerű, de szívet melengető kell ide, gondoltam. Valami könnyű főzelék, mellé valami ropogós.
KARALÁBÉFŐZELÉK
- 4 db nagyobb zsenge karalábé
- 1 ek vaj
- 1 tk Natúr vega-mix
- 100 ml tejszín
- 200 ml tejföl
- 1 ek liszt
- só, bors
- 1 csokor petrezselyem
A karalábékat meghámoztam, és kisebb kockákra vágtam. A felolvasztott vajon kicsit átpároltam, majd felöntöttem annyi vízzel, hogy éppencsak ellepje. Beleszórtam az ételízesítőt és a sót, lefedve kb. 10 percig főztem közepes lángon, nem kell a teljes puhulásig főzni.
A tejszínt és a tejfölt elkevertem a liszttel csomómentesre, raktam bele frissen őrölt borsot, és behabartam vele a főzeléket. Felforraltam, és a legvégén adtam hozzá a durvára vágott petrezselymet.

A valami ropogósat a rántott csirkeszárny képviselte. A rántott csirkeszárny nálunk a sztárkaja, bármikor meg tudjuk enni.
Zenék esős délutánokra.
A felvételen Philippe Jaroussky énekel, Christina Pluhar és zenekara kíséri. Sajnos ezt a koncertet kétszer is elszalasztottam a Mezzon.







Mindig vágyom valamire. Hetek óta a halra, az ma kielégíttetett. S már jó ideje a karalábéra - valamilyen formában. Mondjuk így, mint Nálad. Nagyon szeretem, ha vajon indulnak a zöldségek. Ezt a kis sztárkaját is elropogtatnám hozzá, míg hallgatom a belinkelt zenéid. De hát...így most marad a zene, a finomságokat meg csak nézem vágyakozva...
A vajtól mindennek csodás íze lesz.
Örülök, hogy hozzászólsz a blogomhoz, olyan szépen írsz.:)
Ez nem az én kézírásom, a számítógép karakterei!:))
Amikor elküldtem a hozzászólást, éreztem, hogy valami hasonlót fog vonzani.:))