Most munka van, vacsorára meg „borjúvadítás”

Jó régóta nem írtam, munka van – dögunalmas viszont igen hosszú szöveg korrektúrázása. A szerzők állat kreatívak tudnak lenni, amikor a kéziratot csinálják, olyan beállításokat használnak a Wordben – ami egyébként utálatom legfőbb tárgya örökre –, hogy ember legyen a talpán, aki rájön és ki is tudja iktatni. Egyszer kaptam egy olyan szöveget, amióta a Wordöm nem képes „ó” betűt írni, helyette a kurzor felugrik az eggyel feljebb levő sorba. A mai napig is tök rejtély, mitől lehet. Mindenesetre már nem használom.

Ma már annyira unom a dolgot, hogy inkább kicsit lazítok, még ha csak egy poszt erejéig is. Időközben rájöttem, hogy ennyi hó már tényleg nem a barátunk, de történt jó is, ezt kaptam S.-től:

S. nem szeret, csak spontán ajándékozni, egészen frusztrált minden ajándékozós ünnepkor, de azokon kívül viszont élvezi a dolgot.

Persze azt is ki kell találnom, hogy mit csináljak vacsorára, a hűtőben levő borjúlábszár és a különféle gombák párosítása mellett döntöttem, kicsit olyan fűszerezéssel, mintha valamilyen vadragut csinálnék, hogy mi lesz a köret, azt majd még eldöntöm. Lehet, hogy sütök valami jó kenyeret hozzá vagy valami ízesített nokedlit találok ki mellé. Már érzem, hogy az utóbbi lesz...

„VAD” BORJÚ GOMBÁVAL

• 1 kg borjúlábszár
• 500 g csiperke, barna és fehér vegyesen
• 1 marék szárított vegyes erdei gomba
• 2 fej lila hagyma
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 1 kis csokor kakukkfű
• 2-3 ág borsikafű
• 3-4 ág rozmaring
• 5-6 borókabogyó
• 150 ml testes vörösbor
• 2 tk egész vegyes bors
• 1 kisebb rúd fahéj
• 1 csokor petrezselyem
• só

Először a szárított gombára öntök annyi forrásban levő vizet, hogy ellepje, lefedem, és lehetőleg addig hagyom ázni, míg kézmelegre hűl. Közben 1-2 ek felforrósított libazsírra rakom a megtisztított és félkarikára vágott hagymát meg a felszeletelt fokhagymát, hagyom kicsit párolódni. Mozsárban megtöröm a borsot és a borókabogyót, belerakom az ágakról leszedett zöldfűszer leveleket, azokat is kicsit megzúzogatom, mennek a hagymák mellé a fahéjjal együtt. Nagyobb hőmérsékleten átpirítom, és a kockákra vágott húst hozzáadva addig kavargatom, míg a hús is megpörkölődik kissé. Sózom, ráöntöm a bort és a gomba áztató levét – ha kell, kiegészítem egy kis vízzel, hogy nagyjából ellepje a folyadék – és fedő alatt félpuhára párolom hozzátéve az erdei gombát is, de már alacsony hőmérsékleten.

A friss gombát megtisztítva felszeletelem és a félig párolt húshoz adom, a fedőt visszatéve a hús teljes puhulásáig hagyom az egészet a tűzön. A végén megszórom a durvára vágott petrezselyemmel.